Fogadó a Szövetség Pajzsához

*Egy elegge alacsony teremtes lep be a fogadoba, a kulvilag elol testet takaro zold kopeny es csuklya vedi, alatta lathatatlanul s bekesen pedig a borvert, mely illik egy magmathoz. Igaz ranezesre nem allapithato meg rola, hisz minden arulkodo jel takarva van. Egyedul talan tule arulna el, ugyanis sok elf kivagja a csuklyat, hogy hegyes fulei kikandikaljanak alola s halljon is valamit, de erdekes ez az egyed nem. Egy rovid landzsa hegye log ki a kopeny alol, mely elegge ivelt, egy eles tores valamelyest agressziv kulsot kolcosnoz neki, de latszik, jofajta fembol van, talan holdacelbol, vagy valami mas ritkasagbol, melyen meg a sok harc utan is tisztan tukrozodik vissza minden.
Csak egy pillanatra villannak vorosen a szemei a keves a csuklya ala beszurodo fenyben, de az ember akar kapraztnak is hiheti, mert tobbet nem lathatja senki.
Eppen indulna a pult fele, mikor hirtelen megall, s fejet oldalra forditja, egy epp kifuggesztett papirosra. Kozelebblep hozza, s csuklyajat valamivel hatrabb huzza, hogy konnyeden el tudja olvasni.
Ha tudna normalis emberi hangerovel hummogni, akar gunyossag is lehetne benne, igy viszont csak egy feloldalas mosoly, s ha valakinek ultraerzekeny a fule, akkor hallhat egy sohajszeruseget.*
~testorseg. Talan ez lenne a tokeletes? Mindent ki kell probalni, hisz meg elottem az elet...amig at nem dofnek egy karddal*optimista hozzaallas, de o mar megtanulta, hogy nem szabad elore inni a medve borere es tulsagosan hosszutavra tervezni, hacsak nem egy bosszut. Egy picit hatralep, s felig iranyba fordul. Emiatt halkan corren pancelja egy-ket fem resze, melyek osszeernek, peldaul a vallnal es a konyoknel, majd nyilegenest a sontes fele fordulva hirtelen lendulettel indul meg, igy kivillan combja egy resze, de meg igy sem allapithato meg, hogy micsoda is igazabol - bar azt csak szemerol lehetne megallapitani, vagy panceljarol, mert borszine nem arulna el sokat. akar lehetne egy emberek altal felnevelt erdei elf is.
Odaerve a pulthoz, kozelebbinti magahoz a fogadost, mert nem tud mashogy beszelni, csak suttogva.*
-egy kupica palinkat az erosebb fajtabol es egy eros sort, egy rantott sertesbordat, koretnek petrezselymes sultburgonyat es egy szobat kernek.*suttogja, majd a kopeny relytekebol elokerul a fizetoeszkoz. Ez egyetlen baj vele, hogy nem idevalosi a penz, igy at kell szamolni. Amikor elkezdi szamolni az oreg es pocakos csapos, arca egy pillanatra elhul, ahogy eszreveszi a felsegjelzest az ermen*
-Karilonthia!*orditja el magat, s a pult ala helyezett nyilpuskajat mar fel is kapja, ahogy egy-ket helybeli is felpattan, de az idegen meg sem moccan.*
-mit akarsz itt, kaosz fattya?*kerdez a fogados ellentmondast nem turo hangnemben, de mivel az idegen nem tud hangosan beszelni, igy nem tud valaszt adni az orditozas kozepette, minek lenyege az, hogy nem tudjak eldonteni az itteniek: akasztas, maglya, kerekbetores, vagy milyen modon vegezzek ki. Ennek ellenere az idegen elegge nyugodtan veszi a dolgokat, s talan ez a legzavarobb az egeszben.
Az egyik helybeli a tomegen es a hagzavaron felbuzdulva kozelebblep, megragadja Aralinth karjat, megforditja, s nyulna a csuklyaert, hogy hatratolja, amikor a zold kopeny alol egy landzsa rudja bukkan elo, s ugy odasulyt a meglepett vendeg csulojanak belso reszere, hogy az azonnal elkapja a kezet, s a csuklya ala beszurodo gyer fenyben ujfent egy felmosolyt lehet latni.*

*voros iriszei hirtelen a melle lepore vetodenk, akitol ugy nez ki, itt mindenki fel...legalabbis latva, ahogy az egesz fogado meghunyaszkodik. Azt hiszi, valami helyi fenegyerek, akinek tul nagy a presztizse a fogadoban, hisz amit kert hosnonk, azt ingyér kapja meg. Hat ilyet sem tapasztalt meg egyetlen himtol sem, igy egyik fekete szemoldoke fel is szalad furcsallasaban.
De mivel a szamara idegen is megmutatta az arcat, igy kenytelen lesz o is a sajatjat. A csuklya hatraszalad, s bar nem a legszebb fajtaja soraiban, de azert meg igyis elragado finom arcele, mely szinte a megfelelo erintesre var...latszolag, s melle ott a szemekben a kemenyseg, az elutasitas es a harciassag, melyhez meg parosul a nyakan lathato enyhe heg, s ez az a harci serules, amire a legbuszkebb az osszes kozul.
Az, hogy bocsanatot kertek tole, elultette a kisordogot a gonosz pici szivecskejeben, hogy mostmar akkor barmit megtehet??
Hat oszinten remeli, hogy igy van, mert akkor lehet, megtalalta sajat pici kanaanjat, s innentol aranyelete lesz, tavol minden megalaztatastol es megvetestol. Gonoszkas mosoly ul ki arcara, pont mikor a herceg arra keri, hgoy uljon oda az asztalukhoz. Hat szerencsetlen veletlen, de vannak ilyenek. Hat mit tud tenni, ha mar ez az ur intezte el, hgoy ingyér kapjon ellatast, akkor mar csak nem utasitja vissza az invitalast...legalabbis amig az urfi nem gondol ugy, es ra nem maszik hosnonkre.*
-koszonom*mondja suttogo hangjan, a gonoszkas mosolyon valamicsket enyhitve, de ami szamara edes es balyos mosoly, az masoknak lehet inkabb fenyegetonek tunik, mint baratinak. De nem tehet rola, hogy az, ami: magmat. Apropo, magmat, meg mielott elindulna a kijelolt asztal iranyaba, visszakeri a penzet a fogadostol hisz nehogymar.
Aztan kopenyevel meg mindig takarva testet, elindul, s az egyik szekre leul, pont azzal szembe, akirol nem tudja, de hivatalnok, s igy csak biccent neki, legalabbis az emberfajzat valoszinuleg csak ennyit vesz eszre, mert hangja tul halk ebben a kocerajban, hogy mas csak ugy pusztan odafigyelesbol meghallja.
Tekintete most "megmentojere" teved, szemoldoke ujra felszalad, s csak annyit kerdez:*
-miert?*s ekkorra a fogados kihozza a rendelt italokat. Az etelnek meg egy ideig keszulnie kell, s a fogados remeli, hgoy addig eleg lesz a sor. Ha ismerne Aralinthet, valoszinuleg nem gondolna ilyen balgasagot, ugyanis a feles meg csak epp lekerult az asztalra s mar el is tunik, s mire a korsot leteszi, hosnonk mar nyul is erte, s masik kezevel adja vissza az ures poharat.
Ezen cselekedete sajnos azt kivanja, hogy kopenye ne takarja egy rovid ideig es egy paro teruleten testet, de ahoz boven eleg, hogy a herceg es a hivatalnoka ralasson dekoltazsara...sajnalatukra a keblek korul a vert ugy van kialakitva, hogy a dekoltazsnak pont a legveget lehessen latni.
A karjat vallvas nem vedi, csak 2-2 szijjal van odaerositve a bicepszpancel, mely konnyeden ra tud csuszni a mellvertre, s az alkaron alkarvedo, mely majdnem a kezfej ujjbutykeihez leer, s utana meg finom "szovesu" sodronykesztyu. Az egesz vert a fekete es a meregzold szinei kozt valtakozik. S csak ekkor veheto eszre, hogy a landzsa nyelet egyik konyokevel tartja, nem tette le, mikor leult...s a kopeny mar ossze is huzodott, marcsak az alkar fele es a kezfej latszik ki; a kezfely, amelyben a korso van, nagy nyelesre van emelve, mikozben hosnonk le nem veve tekintetet a himrol varja annak valaszat*

*amikor a herceg visszakerdez, akkor mar nemcsak egyik szemoldoket, hanem mindkettot felvonja, varakozva a valaszra, s a sort is mar leteszi, ami igy a rovid varakozas alatt felig ki is urult. Nem tehet rola, hogy hozzaszokott az alkoholhoz, de hisz az emberek mondtak neki, hogy engedjen mar egy kicsit lejjebb. Hat latta, hogy az alkohol mire kepes, kiprobalta, s bar semmi hatasa nem volt, azonnal adict lett Aralinthbol.
Az elso valasz vegen levo kacsintasra mar egyik szemoldoke sem suz rancokat homlokara. Helyette egy picit rosszallo nezes vette at a helyet, mert tudja, hgoy ez altalaban mit szokott jelenteni, es hogy ez mennyire is rossz szamara. De a kovetkezo, amit a herceg mond, az legalabb enyhit a dolgon, s "szep hazajara" valo rakerdezessel sem birja szora hosnonket. A valasz igy tehat egy elebbe egyszeru:*
-nem*s melle meg egy kis fejingatas, de legalabb ezzel megvalaszolt mindent. Nem a szavak embere, az latszik, lehet, hogy van valami koze ahoz, hogy nem idevalosi, nem tud normal hangerovel beszelni, es a kacsintos jelenet utan, hogy valami nem stimmel nala a ferfiakkal.*
-Aralinth Q'etheran Xereth larini Int'hemrian, volt hadvezer*mutatkozik be o is, de nem kel fel, nem hajlong, hisz ezt az Azlah-ot meg nem ismeri el uranak, akarmennire is a foherceg szemelyesen, es ot kell majd vedenie. Vedeni azt lehet, hgoy fogja, de amig nem nyeri el a bizalmat, addig tisztelni azt nem, s mivel ferfibol van, ez igy meglassabb folyamat lesz s szerencsere hosnonk bemutatkozasa azutanra maradt, hogy a foherceg kijelentette, ne ker a tiszteletbol. Nem is kellett volna mondania, de honnan tudhatta volna? *
-nos*hogy valaszoljon a kerdesre mely levegot vesz...majd inkabb csak sohajt egyet, s kinez az ablakon. Egy darabig csak bambul kifele rajta, latszodik arcan, hogy valamin nagyon agyal, es valami nem eppen a legkellmesebb emlek van most benne. Neha-neha lehunyja a szemet, akkor arca vagy fajdalomrol, vagy haragrol tanuskodik, s valami, eleddig minimalis pulzalo ero, melyet jelenletnek neveznek, most hirtelen akkorara dagadt, hgoy ha magus lenne, biztos szet tudna robbantani ezt az egesz csehot.
Aztan egy ido utan megegy sohaj, s mar telljesen nyugodtan fordul vissza Azlahhoz.*
-az egeszet, vagy csak amiert tenylegesen itt vagyok?*kerdi, hgoy most az eddigi eletet mondja el, vagy csak azt, hogy jonne testornek.*

*korsoja mar feleig kiurult, igy inkabb elore rendel egyet, ne akkor kelljen varnia, amikor mar kiurult. Int a csaposnak, aki odamegy kenyszerusegbol, hisz Azlah foherceg utasitotta, hogy Aralinth fogyasztasa most ingyenes. Odamegy az asztalhoz, hogy a joveveny leadhassa a rendeleset, de latszik rajta, hgoy nem bekelt meg meg a gondolattal, hogy itt egy Magmat, akit a foherceg csak ugy latatlanba megvedett.*
-egy ujabb korsot kerek*adja le a rendelest, persze szokasosan suttogva, mert nem bir nagyon hangosabban beszelni. A fogados nem erti, hogy mit kert, igy kozelebb hajol, hogy Aralinth ujra elismetelve leadhassa a rendelest, aki csak sorere bok. Nem fogja ismetelni magat. Katonait is levagta, akik nem csinaltak meg elsore, amit mondott, kiveve, ha hezitaltak, de ezen utobbit egy gyilkos pillantassal megoldotta, s mar cselekedtek is.
A fogados viszont ert a celzasbol, igy megy is a sontes moge, hogy egy ujabb korsot toltson meg sorrel.
Aralinth visszaorientalja figyelmet a fohercegre, aki egy picivel hangosabban piszmogott valamit az orra alatt, mint kellett volna, igy hosnonk, ha halkan is, de hallotta. S akarmennyire is megkoszoruli a torkat Azlah, mar nem tudja elerni, hogy a joveveny ne mosolyodjon el, mutatva, hogy egyet ert, de arrol a himnek nem kell tudnia, hogy ezt nem csak a hivatalnokra gondolja.
S arra, hogy nem akarja felduhiteni, ahoz igazabol Magmatnak kene lennie, de mar valamivel enyhito korulmeny, hogy nem kellett egy kocsmat lemeszarolnia, hogy ihasson, s plane, hogy ingyen, igy meg egy darabig biztos nem fogja megolni a himet. Plane, hogy a tokeletes eszkoz bosszuja megvalositasara, s így szuksege van ra...legalabbis egyenlore. Igy csak annyit mond Azlahnak:*
-minden bizonnyal...*omaga nem orul annak, hogy igy helyben fel kellett fednie magat, de legalabb jo helyen jar. S arra, hogy o donti el, mennyit mondhat, valamit enyhul az arca. Sohajt egyet, hogy nem kell elmondania szomoru tortenetet*
-vegeredmenyben azert jottem, hogy jovot teremtsek magamnak, s az*bok ujjaval a hirdetmeny fele*tokeletes. Ha meg esedekes, jelentkezem*mondja, majd ujra elkezd inni. Lehet emiatt alkoholistanak tarthatjak paran, hogy megiszik egy korsoval az erosebbik sorbol, mig a tobbiek csak egy negyed korsoval isznak meg ennyi ido alatt atlagosan*

*a foherceg is rendel maganak valami italt, de Aralinth remeli, hogy nem a legerosebb sorbol, mert akkor hosnonknek annyival kevesebb fog jutni. Nalluk a sok ork miatt az italok mereg-erosek, s ez a sor es az elozo feles az orkpalinkahoz kepest uditonek minosulhet az o torkanak. Igy nem csoda, ha olyan gyorsan fogy az itala, mint ahogy, s mar azon gondolkozik, ki kene hivnia itt egy-ket embert ivoversenyre, hogy megalapozza egy picit a hiret. De majd raer azzal bajlodni, de a kisertes olyan nagy, hogy megalazza az itt levo ferfiakat, hisz nincs is nagyon mas itt, mint himek, s ez kezdi zavarni.
Odahaza a menyecskeben nemcsak ferfiak, hanem nok is elofordultak meglehetosen nagy szamban. Az mar mas kerdes, hogy az orkoknak szinte mindegy, hogy valaki nosteny, vagy him, hisz mindketto nagyon jol tud harcolni. A nostenyeknek annyi elonyuk van, hogy az orkok kaotikus tarsadalmaban ok a vezetok, ahogy, Frizéliust leszamitva a magmatok kozott is. S ha tudna, hogy mit gondol a foherceg ERROL a Magmatrol, lehet mar levagta volna, ha nem tudna, hogy ez a him lenne a kulcsa a hirnevhez es terve megvalositasahoz.
Hallgatja a foherceg minimonologjat, melynek inkabb a him vet veget, mondvan: nem akar kufarnak tunni, s beveszi Aralinthot a testorsegbe.
Most hosnonkon a sor, hgoy meglepodjon. Azt hitte, hogy legalabb lesznek probatetelek, s nem hitte volna, hogy ilyen konnyen mennek errefele a dolgok, de igy mar legalabb erti miert olyan puhanyok az itteniek a harcot illetoen: mert szinte mindenkit bevesznek a seregbe, s így lehet nem mindenki olyan harckepzett, mint kene. Igy mar a nyakan levo seb, melyet az egyik portya soran a 20. nehezvertesnek sikerult csak viszonylagosan vegrehajtania, mar nem tunik olyan dicsosegesnek. Vagy csak Karilonthian lennenek tulkepzettek a harcosok?
Valami visszahuzza hazajaba, de megtobb taszitja el onnan, igy honvagy mar regota nem tort ra.
Nyakat kiroppantja bal iranyba, majd a hercegnek intezi szavait*
-koszonom a bizalmat...de ennyire se bizzon meg senkiben, Karilonthia hatalma nagy.*huzza meg immar az ujabb korsot, melyet kozben a korcsmaros kihozott. Nem is koccint a foherceggel, mert ez neki tulsagosan egyszerunek tunt, s talan egyszemelyes hadseregkent fogjak itt kezelni. Aralinthnak lehet, itt lesz hire, de odahaza meg hirhedt lesz, s nem lepodne meg, ha a honap vegere mar egy-ket fejvadasz is megjelenne a fejeert.*
~mostantol resen kell lenned*hatarozzal el magaban, s szeme azonnal, s mostmar tuzetesebben puhatolja vegig a fogadoban levoket.*
-errefele ez a legerosebb?*kerdi egy parocska fintor utan, tekintetet a sore szegezve, remelve, hogy a temavaltas sikeresnek bizonyul*

*a foherceg elso kijelentesere szemoldoke felszalad. Teny es egyetert Azlah-val, hogy a sor pocsek, de mit vart, hisz itt nem adnak Karilonthiai italokat. De hogy az ittenieknek se izlen az ital, az mar tenyleg valamit jelent. Akkor itt mindenkit a sarga foldig leinna, es meg rohogne is a markaba, hogy mekkora puhanyok. Igaz az egyetlen dolog, amiben a magmatok rosszabbak, mint az orkok, az az alkoholtures. De meg igyis akad egy-ket eset, mikor a magmatok, az alkoholmergezes veszelyet figyelembe nem veve ittak, s az orkok vesztettek, de ez a ritkabb. S utanna a kard es okol, nameg egyeb a kocsmaban talalhato targyak segitsegevel a bunyo a Menyecskeben...hat azok szep idok voltak, csak ne neztek volna annyira Aralinthot a ferfiak...ezt ki nem allhatja s bar mindennel probalja leplezni, de a foherceg fokozott figyelme kezdi frusztralni.
Aztan amikor a harcra kerul a szo, akkor melyen elvigyorodik, szemeben a "namajdmeglatjuk" efekt fenye csillan, s igy most tokeletesen leplezve tartotta frusztraltsagat.
Most megint vegigmeri a foherceget, akit ingje takar, ennek ellenere latszik rajta, hogy sportos alkat, de hosnonk attol fel, ez keves lesz, ugyanis Karilonthian nem harcra kepeznek, s nemis katonakat, hanem gyilkologepeket, s mar egy ork is meglehetosen jo ellenfel talan a legjobb ferfi harcosoknak. Hat akkor a magmatok milyenek lehetnek, akiknek tobb ido s nem olyan elvakult, de nyilt gyulolet a futoerejuk...nameg az ork palinka. eljatszadozik a gondolattal, hogy hogyan koncolna fel a foherceget, de ugy pusztan barati gesztusbol. *
-alig varom*mondja meg mindig gonoszan mosolyogva, s elmejeben tovabb el a gondolat, a foherceg megolesenek, s a holt testnek kulombozo megszegyenitesein. Hiaba, megiscsak egy Magmat.
Aztan visszaterelodik a szo a piara. S valahogy szobakerul Frizélius, a Magmatok osi, am egy ideje eltunt vezetoje. A majdhogynem felisten magmat jobbkeze, Seraphim eletben tartotta a hitet, hogy egyszer visszater uruk, de mostanra csak a habokosnak hitt oregek hisznek ebben, s ha latnak, talan akkor sem hinnek el, hogy...
A manahalo megpendult, s Aralinth testen felizzott egy tetovalas, melyet kituntetesnek szantak, s ennek koszonheti neha-neha elobukkani harci lazat, mely alatt akar meg is olhetik, de tovabbharcol, amig van, akit vaghat. Valami gonosz tenyleg visszatert, s pont ebben a pillanatban...de meg nem zavarja ezzel a foherceget, eleg lesz majd a palotaba vag akarhol, nem kell itt ANNYIRA riogatni a nepet. *
-gonosz? Oo, hat az mindig van, s hogy mikor erosodik...nos...*inkabb nem fejezi be, mert nem tunik olyan filozofikus alkatnak, de maganyaban volt eleg ideje gondolkodni. S most ha talan leleplezne, hgoy van ertelme is harcos letere, lehet beteszik egy iroasztal moge, ahol izmai elsorvadnanak, s harci tudasa megkopna, s meggyulolne magat, talan kover is lenne, elkenyelmesedne...*
~pfujj~hagyjak el kepzeletben ajkait az utalatot kifejezo hangok. S szerencsere a foherceg ugy dont, inkabb Karilonthia italairol kerdez. Ha lehet, gonszo vigyora meggonoszabbra valt.*
~hat ha ki akarja probalni, foherceg urasaga a karilonthiai italokat, am legyen.*s szegeny csapos, most jo nagy munkaja lesz*
-ot kupica mennyisegu tomenyet a legerosebb fajtabol, ami csak itt van fejenkent nekem es a fohercegnek...kiveve ha van ork palinka*suttogja, majd Azlah fele fordul*
-bemelegitesnek egy kis ork palinka...vagy legalabbis valami, ami visszaadja az erejet.*hat nagy terve, hogy megmutassa a hercegnek viszont nem maradhat el. A kopeny alatt igazit valamit a kezen, melynek konyekhajlataban eddig a landzsa volt megtamasztva.
Majd az eddig tamaszto kez hirtelen kicsap az Aralinth elott levo soroskorsora, melynek tartalma s egesz valoja a foherceg fele szaguld, s ha leonti a foherceg arcat vele, ha nem, a landzsa tompa vege kicsap. Ha a foherceg megprobal elhajolna, azt csak valamely oldaliranyba teheti, mert amin ulnek az hattalmas szek. Vagy meg bukhat az asztal ala, de akkor a "repulo" korso biztos jol fejbekolintja s csak ido kerdese, hogy a landzsa utana ereszkedjen.
Viszont ha nem hajol el, akkor a tompa veget par huvelykre Azlahtol allitja meg, hogy amikor kinyitja a szemet, lathassa, milyen egyszeru megolni valakit.
Viszont ha elhajolt, akkor vagy a hivatalnokanak megy neki, amivel ket legyet uthetne egy csapasra, s csak korrigalni kell az ivet; vagy meg a masik iranyba is vetodhet. Ha ez van, akkor visszarenthatja Aralinth a landzsat, mire felkel a foherceg, s tompa vegevel mellkasra celoz. Ilyen kozelrol lehetetlenseg, hogy valaki elhajoljon elole, meg talan Frizélius is megserulne...ha valakit engedne egyaltalan ilyen kozel magahoz.*

*ahogy reppen a csesze, Aralinth automatikusan elfordul. Fejere mar sok utes lett merve, foleg a kikepzesek alatt, igy a tarkoja kozeleben koppano csesze mar csak egy aprocska koccanas, bar az egyik cseszedarab huz egy szep karcvonalat a nyakhatara a hajon keresztul is. S így hosnonk farkasszemet nez a fogados nyilpuskajaval, majd hallja Azlah szavait. Nem pillant oldalra, igy nem latja a baratsagos mosolyt, s csak ha lehet, gonoszkas mosolya meggonoszabb lesz, s most vegre felvillan ujra szeme. Kezd megjonni a harcikedv, s lassan kezd eluralkodni Aralinthon a harci laz...foleg hogy ha jol szamol, sem o, sem a fogados nem fognak celt teveszteni. Egy hatarozott oldalralepes, melynek menetet koveti a landzsa/darda is, vizszintesen simulva hosnonk karjara, s a mozdulat vegen egy hirtelen dobbantas, melytol teste begornyed, igy a nyilpuska is lefele celoz.
Majd a darda s a vesszo egyszerre reppen. Aralinthnak a mozdulat miatt feljebb kellett emelkednie, igy a vesszo nem talalta mellkasba, helyette a combjaba furodott bele, s ami pancel volt ott, az tompitotta a vesszot, amennyire tudta.
A darda tompa vege viszont mellkasba csapja a fogadost, aki nekirepul a sontes mogotti italospolcnak, az leszakad, s igy ki lett utve.
Es Aralinth jol szamolt. A ver kesernyes illata eltolti erzekeit. Egy kellemeset sziv a levegobol, s ekkorra mar a foherceg is lathatja, hogy tokeletesen elrejtve, szinte belevarva kopenyebe, van ket kard. Ezek markolatara kulcsolodik ra hosnonk keze, meghozza perverz orommel. Igaz valla meg nincs tokeletes rendben a multkori bunyo ota, de mar elegge ahoz, hogy ha kell, harithasson.
A ket kard szinte kiszakad a kopenybol, mely tehetetlenul hull ala a foldre, s elkezd ra csopogni Aralinth vere. A vesszot, mivel szerencsere nem emberek olesere, hanem elriasztasara terveztek, igy Aralinthbol telljesen konnyen kicsuszik, miutan a magmat racsap a vesszore a kard lapjaval. Sajnos meg azert, mert igy mar egy picivel tovabb tart a harcilazba valo elmelyules...de a jelek mar latszanak arcan. Tekintete elkodosul, voros szeme szinte ragyog az izgalomtol es az adrenalintol; igy osszessegeben elegge allati a no arca, s ezek utan csodaljak az emberek, hogy mert cselekszenek soztonszeruen a Magmatok?
Egy gondolat majdnem visszarantana a valosagba, s akkor valoszinuleg osszeesne, vagy valami. De a gondolat csak a hatterbeszoritott elmejeben szolal meg, s az elme valaszol is, de ez az atvaltozott Aralinthhoz nem jut el, igy a verzo magmat, a ket kardot kitartva oldalra indul meg Azlah fele. Ha az elf nem tamad, amig hosnonk oda nem er, akkor kenytelen lesz a Magmat tamadast inditani. A pallossal viszont egyszerre csak egy tamadast lehet vedeni, s a magmat nem ugy nez ki, akit az esetleges sebek most akadalyoznanak. S nem is ugy nez ki, mint aki cselezni fog...hanem inkabb puszta osztonbol fog harcolni.
Leptei egyre gyorsulnak, ahogy kozeledik Azlahhoz. Most majd megtudja az elf, mert ugy van pancelozva a magmat, ahogy.*

*Aralinth az egeszbol csak annyit fog fel, hogy egyre nagyobb a ter, ahol harcolhat, s tekintete egyre vorosebb, ahogy mar majdnem telljesen uralja valojat a harci laz, s ebben a kritikus pillanatban hirtelen dobbant egyet, s a bal kezben levo kard mar repul is sulyozasa korul forogva Azlah fele. A ferfi mogott nemsokkal ugyis egy oszlop van, maximum abba all bele a konnyen kiranthato penge.
A fegyver amugy igen figyelemremelto, mert a markolatvedo ugy van kialakitva, mint egy csatabard feje, igy a kard all egy mano ketkezes csatabardjabol es egy nagyonhosszu pengebol. Ezt a fegyvert Karilonthiaban csak ugy szoktak emlegetni, hogy Khesha. S ennek a speciális egyednek van egy me gonoszabb tulajdonsaga. Ha a markolatra erosen ramarkolnak, majd a fogas megszunik, akkor egy ujabb penge csapodik ki a markolatbol, igy Azlah fele egy gyilkologep hasit at a levegoben. Akarmilyen jok is barki reflexei, azert nehez lesz ezelol is kiterni...kiveve persze ha az ember, vagy elf Ver Panni rokona.
Igaz a dobas erejetol Ara ki is fordul, de lenduletet kihasznalva mar fordul is tovabb, hogy egy nagy szokellessel Azlahhoz erjen es vaghasson, ha persze az addig valahogy el nem ugrott.
Tekintete fixen a masik szemeire figyel, hisz meg a legnagyobb harcsok is nehezen birjak ki, hogy ne nezzenek a tamadasi helyre, mielott kardjuk megindul. Bar sokan ezt osztonnel segitik, s jol is teszik. Hogy Azlah ezt teszi-e, Aralinth nem tudja, nem tudhajta, mert csak a ferfi lukteto veret erzi. Hogy aztatni fogjak-e pengeit, azt csak a kozeljovo mondhatja el.
Ha a foherceg nem ugrott el, akkor most egy oldaliranybol meginditott, ket kezzel markolt karddal kell szembeneznie. S persze egy labbal, mely a minimalis ugras utan bokaja fele tart...persze pancelban.*

*az eldobott kard talalt, a vagas nem. De kozben tortent egy-ket aprocska valtozas is, ugyanis ket dobotor lett meginditva hosnonk fele. Az egyik a dobast koveto fordulasban lepattant a vallvasrol, a masik viszont rest talat az igyis elegge hianyos pancelzatban, de szerencsere nem tul nagyot.
A tor eppen Aralinth bicepszebe melyedt volna bele, ha nincs a mar emlitett fordulas, melynek kovetkezteben a tor valamennyire behatolt a husba s az izmokhoz, de a lendulet tovabbvitte. Igaz igyis majdnem csontig hatolt, de Aralinth legalabb jobban jart, mint eddzopartnere. A ferfinak ugyanis a dobott kard beleallt a lababa, s csak eg hangos orditas volt az, mi ezt tudatta hosnonkkel.
Viszont Azlah elkovette azt a hibat, hogy a kardot kirantotta. A szetfroccseno verbol jut hosnonkre is, s megizlelve a vert, Aralinth tudata azonnal legyuri a harci lazat, mert erre a ferfira szuksege van, hogy bosszut alhasson, s ha megoli, akkor csak megegy helyet talal, ahonnan menekulhetne.
Tekintete kitisztul, bar szemei meg mindig vorosben forognak. Gyorsan sebehez kap, melyet a dobotor okozott. Egy darabig meg figyeli az elf himet, de lassan ra kell jonnie, reg tombolt mar, s ez kifarasztotta - bar nem szerzett annyi sebet, mint egy gyakorlas alatt ildomos lenne otthonaban - igy meg ep kezevel a nala maradt kardra tamaszkodik felterden, erosen zihalva, ahogy lassan elkezdi ujra latni a szineket s nemcsak a dolgok voros arnyalatat.*
-elegedet vagy?*kerdi gonosz vigyorral, s remeli a ferfi meg tud neki valaszolni, mielott elajul.*

*Figyeli, ahogy a foherceg elkezdi ellatni sebet, vagy valami hasonlatos, s hogy orvost hiv, de nem csak azoknak, akiket Aralinth megsebzett, hanem meg neki is. Ez valamilyen szinten nem lepi meg, mert azert ezeken a videkekn meg akad is olyan, amit orvosnak lehet hivni. Odahaza, Karilonthiaban ha orvost hivtak, akkor inkabb amputalasra volt szukseg, mintsem vagasok es szurasok okozta sebek ellatasara. De mar itt van annyi ideje, hogy ezt is tudja.
Viszont az, hgoy a foherceg csak ugy, a pallosra tamaszkodva elbiceg egy szekig es elsosegelyt ad maganak, az igazabol meglepi, mert nem sokan birnak atdofott labbal setalgatni, akarmilyen izmosak is. Aralinth nem lenne ra kepes, de szerencsere az o laba nincs atdofve.
S hallja a tiszteletbeli tagsagot. Hat ezzel a bemutatkozassal valoszinuleg otthon csak egy kozkatonai rangot kapott volna, de lehet, hogy nem, mar reg volt otthon, s most a testorseg elso es eleddig egyetlen tagja, s lehet, a vegeig is a legrangosabb marad...marha lesznek meg masok is. Bar Aralinth egy egyszemelyes minihadsereggel is feler, amint azt az elobb tanusitotta, de azert nem szeretne egyedul feleni vedence esetleges halalaert.
S kap egy felszolitast, hogy o is uljon oda az egyik szekre. Egy felmosollyal megtoldott köhhentes a valasz, nameg, hogy feltolja magat a karddal. Egy darabig all egyhelyben, majd erzi, ahogy elveszti kontroljat teste felett. A vilag lassan homalyosodni kezd, latoterenek periferiajarol elkezd gyuruszeruen bekuszni a sotetseg, mely vegul elnyeli, s Aralinth magatehetetlenul puffan oldalra ajultan, megmindig markolva a kardot.
Lelke egy telljesen mas vilagba sodrodik. Abba a vilagba, amelyet a koznapi halandok alomnak hivnak, s az most megmutatja neki hibait.
Az elso, hogy ulve inditotta el a korsot, s nem lazan felkelve, a masodik az volt, hogy nem azonnal dobta a dardat, amikor a foerceg meg csak a foldon kuppant, arcat kopenyevel takarva. A harmadik, hogy nem a fogadosba dobta bele a kardot, s a negyedik, hogy nem mindket kardjat dobta egyszerre.
A jelenetek ujra lejatszodnak elotte. S igy rajon, a tamadasok kozott tul sokat vart. Az ellokott sor utan var egy picit, a darda mar bekeszitve tompa vegevel, s amint a foherceg puffan, ugy csipotajekra celoz, mert ugy vagy felkelteben talalja mellkason, vagy felaltaban agyekon. A kopenybol kiszakado kard az idokozben nyilpuskajaert roano fogadost keresztbe atdofi, s a fejenek celzott teascsesze emiatt a fogados immar haldoklo fejenek csattant, s a maradek kard meg a vegen ot tamado hivatalnok mellkasaba allt volna meg. Igaz az udvartartas ennyivel rovidebb lett volna, de bizonyara meg hatasosabb bemutato lett volna, mint amit tett.
S aleltan ott fekszik a padlon, varva, hogy segitsenek neki*

Már jó ideje gyalogol. Messze, nagyon messze van már az a piciny elf kunyhó, melyet napokkal ezelőtt hagyott hátra. Ahol búcsút vett szeretett fivérétől. S ahol öt sírhat jelzi, bizony itt árván maradtak. De lelke nem tört össze, s ebben nagy szerep jutott bátyjának. S bár most aggódik érte, mégis tudja, hogy hamarosan újra találkozhatnak majd. Ha Kelderion végre megunja a gonosz öldöklését, akkor visszatér Santandria földjére, s talán addigra ő is tanult boszorkány lehet majd.
Már messzebbről megpillantja a fogadó épületét, és ennek megörül. Végre, ehet egy pár falatot, ihat is kicsit, s talán, szállás is akad benn. Azt ugyan különösnek véli, ahogy váratlanul vendégek sokasága özönlik ki az ajtón, de végül is... Miért is ne mehetnének el egyszerre a dolguk felé. Nem foglalkozik velük. Inkább összébb húzza magán a vékony köpeny szárnyait, melyek az alatta viselt, halványkék és vörös, színekben váltakozó, muszlin-selyem öltözéket rejti. Ama lenge öltözék, épp annyit takar, mint amennyit mutat belőle, derekán keskeny őv fut körbe, melyről ikertőrei függnek. Persze, mindez, és a viselt ékszerek is, most a szemeknek láthatatlanok. Ám a köpeny felett, nagyon is jól látható az útitarisznya, melyben elég sok minden helyet kapott, elvégre egy erdőben nevelkedett elflány, nem mászkál sehova az ő kedves gyógyfüvei, és kencéi nélkül.
Nem foglalkozva hát a sok kifelé igyekvő szájtátival, lenyomva a kilincset, megnyitja a bejáratot maga előtt. Belép. Az ajtó halk kattanással záródik mögötte. Ebben a pillanatban hangzik fel a határozott parancs: Orvost! Így aztán az ajtóba megtorpanva nézi végig a további botorkálást, székreülést, majd az egyik sebesült, lehanyatlását a földre. Azonnal tudja, a nő elájult. Merthogy miféle a másik, azonnal látja. Egy magmat elf.
Persze, nem igazán foglalkozik azzal, hogy ki kicsoda a "csatatéren". A lényeg, hogy segítsen. Így aztán már mozdul is. Elsőnek a férfi mellé lép, és vet egy pillantást, a sebére, majd, tovább halad, és a nő mellé térdel, aki elájult. Megvizsgálja. Az ő sebét találja kevésbé súlyosnak, hiába az ájulás. Megtapintja a nyaki ütőeret, majd felsóhajt, és biccent egyet. Még várhat pár percet. Ekkor lép vissza a férfi mellé.
Földre csúsztatja a zsákját, és azonnal széthúzza a száját, és belekotor. Hamarosan kezébe is akad az a kisebb csomag, amit keresett. Ezt a közelükbe húzott székre teríti szét. Bizony van itt olló, csipesz, kötszernek megfelelő fehér tépés, kencék, gyógyfüvek...
-Engedd meg... A nevem, Yilarith Elradrien... Ahogy látom, elég mély a sebed... Kitisztítom, összevarrom, és bekötözöm...
S ha Azlah mindezt engedi, akkor el is végzi gyorsan a műveletet, hiszen várakozni sokáig nem lehet a vérvesztés miatt. Reméli legalább is, hogy nem ájul el a végéig a férfi. Utána meg már nincs miért. Ekkor visszalép a magmatelf mellé, és letérdel. Késsel vágja fel ruhát, hogy a sebéhez férjen, és ha a nő nem ébred fel, akkor úgy, ha pedig felébred, akkor neki is bemutatkozva, halkan, kedvesen beszélve, elmondja, hogy mit fog tenni, és meg is teszi.

Azlah Glorfindel. A név elárulja neki, kivel is van dogla. Pontosan tudja, hogy nem más, mint Santandria főhercege a sérült. Ellátva a földön fekvő magamtelf nőt, felegyenesedik, és meghajol.
-Uram... Épp akkor érkeztem a fogadóba szállást keresve, mikor elhangzott parancsod, és bár nem vagyok képzett orvos, de az erdőben nőttem fel. Ismerem a gyógynövények titkát, és ismerem a sebek gyógyításának módját. Bocsáss meg, ha fájdalmat okoztam ténykedésem során... Ha fájdalmaid vannak csak szólj, van gyógyfüvem, melyből teát készítve, csillapíthatjuk tested kínjait. S ez vonatkozik eme nőre is, ki itt fekszik... Felgyógyul, nem kell aggódnod érte. Hallottam, ő lesz egyik új őriződ. Ha megengeded, akkor megnézném a csapost, kit imént említettél.
Meghajol, kecsesen, és ha Azlah engedi, akkor besiet a pult mögé. Letérdel a romok között fekvő mellé. Az első, hogy kitapintja annak pulzusát. Halványan, nagyon halványan érzékeli még a szív verését. Ügyes ujjai, gyorsan vizsgálják végig a testet. Hátul a fejen találnak sérülést. Ez inkább az esés következménye, mint a hozzávágott edényé. Halkan felsóhajt, majd oldalára fordítja a sérültet. Gerince, végtagjai épek. Sajnos, belülre nem lát, így csak reméli belső sérülései nincsenek. Ám épp elég a koponya sérülése is. Óvatosan tapintja ki a megzúzódott, betört területet. A koponya törésével nem tud mit tenni. Ám a vérzést, és némileg a csontok összehúzódását, képződését, meg tudja akadályozni.
Visszatér a kiteregetett szütyő tartalmához a főherceg melletti székre, és egy marékkal felmarkol egy különös növényből. Ő csak úgy hívja, a kegyelem virága. Erős vérzéscsökkentő, és sebösszezár hatása van. Azonkívül, persze, erős méreg is, ha valaki rosszul adagolja. Ám megfelelő használattal, nem csak a csontok gyógyulását, de a lázak lehúzását is segíti. Csodás nyövény, melynek lelőhelyét, csak ő tudja. Legalább is így hiszi.
Ám azt talán Azlah nem látja, ahogy a sérült mellé térdelve, ajkai közé tol vagy négy-öt virágot, és rágni kezdi. Amikor már kellően pépes, akkor a tenyerébe köpi, majd az egészet, egyszerűen belenyomja a sebbe. Lehet, másnak undort keltő lenne, amit tesz. De számára ez természetes. A maradékot, mely a nyálával keveredik, szintén kiköpi, de azt a földre. Elég a sérülnek az, melyet a sebbe nyomott. Hogy miért nem használta ezt Azlah, és a magmatelf nő sebénél? Mert azok nem olyan súlyosak, hogy ennyire erőszakos növény alkalmazását szükségessé tették volna.
Most már csak várni kell, míg az ájultak magukhoz térnek. Dolgát végezve végül, visszatér Azlah mellé.
-Uram... Segíthetek még neked valamiben?

*a kornyezetebol semmit nem erzekelve fekszik, talan eleteben eloszor telljes nyugalomban a foldon, mikozben vallabol, ha nem is patakzik, de azert csordgal lassan a vr, meg a combjabol is, melyet nyilpuskaval lott meg a fogados. Igaz Aralinth kevesebb vert vesztett, mint Azlah, m de talan azert, mert kissebbk voltak a serulesei, s nem voltak olyan melyek. Inkabb a harci laz farasztotta ki.
S azalatt, hogy valaki probalja levagdosni rola a ruhat, o szepen elkezdi visszanyerni uralmat a teste felett, s egy belso hang azon kezd el gondolkodni, hogy az a valaki mert akarja olloval vagy szikevel szetvagni a feketeacelt? A pancelnak vannak csatjai, azokat is igenybe lehet venni, nem kell itt semmit vagdosni. Szemhejai megremegnek, szeme resnyire nyilik, s hirtelen szembe talalja magat az altalaban soknak nem mondhato, de most kifejezetten vakito fennyel, mely a fogadot korullengi. Fejet nem birja mozgatni, sott igazabol azt se tudja, hogy hol van, csak azt, hogy iszonyatosan faj a feje es a teste, nameg valaki karcolaszgat valami femet.
Egyik kezet lehelletnyire meg birja mozditani, a masikat nem, de nem tudja hogy miert...igazabol abba a kezebe van a kard, de o azt nem tudja.
Egy sajat magahoz kepest halk nyoges az, mit hallat, plane, hogy csak akkor tud halkan beszelni, ha megerolteti magat. Hat igen, harci seb, de erre buszke, es ez valamilyen szinten kulonlegesse teszi egesz hosnonket. A legerdekesebb talan az, hogy nem tud hangosan beszelni, es hadvezer volt. Nade vannak ilyen finomsagok ezen a vilagon.
Lassan kezd visszaterni ereje is, igy mar a kardot markolo kezet is tudja mozgatni.
Csodalkozva veszi eszre, hogy a sebe el van latva, de a combvert es a vallvas meg mindig rajta van. Ez eleg erdekes, dehat nem o az orvos. Erolkodik, hogy konyokere tamaszkodva legalabb felig fel tudjon ulni, s szetnezhessen, bar latasa meg eleg homalyos.
Am ez sem akadalyozza meg abban, hogy eszrevegye, van egy ujabb joveveny a fogadoban, hisz mar foltokat lat, s a kontrasztok elessege meg ezt ki is hangsulyozza.*
-mi...mi?...hol?...*mondja sajat hangerejevel, s remeli, fog ra valaszt kapni. Ha mas nem, akkor azt, hogy az orok semmisegbe zuhant, es ez csak egy abrand, egy illuzio amit lat, mar azzal is megelegedne*